Hol is van ez a gát? És miért pont gát?

Az első kérdésre pontos válasz van. A gát a hüvely bemenet és a végbél között elhelyezkedő terület, mely igen nagyfokú nyúlásra képes a gyerekszüléskor. Az enyhe horzsolásokról, a sebészi ellátást nem igénylő repedéseken át, komoly mértékű szakadás is előfordulhat ezen a területen.

A második kérdés szülészeti válasza, hogy ez az utolsó terület, mely a baba előtt, mint akadály, gát áll a megszületés pillanata előtt.

 

Mi az a gátmetszés?

Az intézeti szülészeti ellátásban dolgozó szakemberek véleménye a gátmetszés szükségességéről széles véleményskálán mozog. A szülés során, ha a helyzet (szakember, várandós, magzat állapota) kívánja, gátmetszés történik. Ennek iránya a hüvely bemenet alsó íve közepétől a végbél felé (6 óra irányába), leggyakrabban a végbéltől egy kicsit balra (7 óra irányába), egyes intézményekben kicsit jobbra (5 óra irányába) lehet. A gáttájék szüléskor teljesen más arányú, konzisztenciájú, mint az élet egyéb pillanatai során. Normál anatómiai viszonyok között a hüvely bemenet és végbélnyílás között 2-3 cm távolság van. Szüléskor a kitolási szakban, ahogy a magzat feje a külvilág felé halad, mint egy kis nyújtófa simítja el ezt a területet 6-8 cm-esre. Tehát az a terület, ami hétköznapi állapotban 2-3 cm, húsos terület, az a kitolási szak végén olyan vékonyságú, mint a kifeszített kézfejünk hüvelyk és mutató ujja közötti bőr terület. Ezen az elvékonyodott, 6-8 cm magasságú területen történik egy 4-5-cm-s gátmetszés, mely a baba feje nyomására szétnyílik,  a kijárat kerületét 8-10 cm-rel növelve.

A gátmetszés nélkül, hüvelyen keresztül szülő nők 40-85 %-nál fordul elő repedés, és körülbelül kétharmaduknál szükséges a varrás.

 

Mit tudnak segíteni a szakemberek, hogy elkerüljék a repedést, ha gátmetszés nélkül kíván a várandós szülni?

A szakemberek számos lehetőséget ismernek, hogy csökkentsék a repedés előfordulását. Javasolhatnak speciális szülési helyzeteket, vagy enyhe nyomást gyakorolhatnak a baba fejére, lassú egyenletes kifelé haladást biztosítva, ezzel is, vagy más módszerekkel (meleg borogatás, aromaterápia) elősegítve a gát fokozatos tágulását.

 

Mit tehet a várandós a szülése előtt, ami segít majd szüléskor a gátrepedés megelőzésében?

Számos kutatás foglalkozik ezzel a témával, melyek szerint a várandósság utolsó heteiben végzett gátmasszázs csökkenti szüléskor a gátrepedés előfordulását. A relaxációs és légzés technikák ismerete és gyakorlása hasonlóan fontos, mert szükség lesz ezekre a kitolási szakban. A Kegel-gyakorlatok és az intimtorna gyakorlatai szintén nem elhanyagolhatók a szülés utáni első naptól, melyeket a várandósság alatt is már érdemes megismerni és elkezdeni.

Arra kérdésre, hogy a gátmasszázs minden nőnek segít-e, a válasz az, h. nem, nem egyformán. A tapasztalat az, hogy először szülőknél, 30 éves vagy idősebbeknél, vagy akiknek volt már gátmetszésben részük, náluk kevesebb, illetve kevésbé súlyos repedés fordul elő.

A gátmasszázst a várandósság utolsó 4-6 hetében, naponta egyszer, vagy kétszer érdemes elvégezni. A várandós kényelmesen, otthonában, saját magának végezheti a gát szöveteinek rugalmasítását. Ebbe a tevékenységbe a társ is besegíthet, sok várandós szerint könnyebb a masszázst a partnerrel végeztetni. Ilyenkor ez a tevékenység szerelmi játékba is átmehet, ami nem árt, ha a méhszájjal minden rendben van.

A gátmasszázsnak nincs semmilyen kockázata, szabadon végezhető.

 

Útmutató a várandósság alatt végezhető gátmasszázshoz

 

A gátmasszázs célja:

– növeli a gát területének nyújthatóságát, rugalmasságát, így kisebb az esély a gátrepedésre vagy gátmetszésre,

– a gátmasszírozás alatt a gátizmok ellazítása is gyakorolható. Mindez segít felkészülni a gát tágulására, megismerni és megérezni azt az égő érzést, ami a baba fejének megszületésekor tapasztalható.

 

Teendők:

 

  • A körmök mindig legyenek rövidek. Alapos kézmosás után
  • A lakás egy intim helyén, bensőséges hangulatot kialakítva (zene, illat)
  • Kényelmesen, nagy párnákkal a hátat megtámasztva félig ülő helyzetben, a térdeket behajlítva a lábakat húzzuk fel.
  • A hüvelykujjakat és a gát területét masszírozó olajjal kenjük be.
  • A 2 hüvelykujjat 3-4 cm mélyen a hüvelybe helyezzük (lásd kép). Lefelé a végbél felé, illetve oldal irányba enyhe nyomást, széthúzást gyakorolunk a gátra, amíg enyhe, égő, feszülő érzés jelentkezik.
  • Tartsuk ezt a helyzetet 1-2 percig.
  • Majd a hüvelykujjakkal végezzünk lassú U alakú mozgást egyik oldalról a másikra a hüvely alsó felében (ha a csiklót tekintjük12 óránál , akkor a 3 és 9 óra közé eső fél kör alakú terület). Figyeljünk arra, hogy a gátizmok lazák legyenek. Nagyon jó alkalom ez a lassú, mély légzéstechnika alkalmazására, gyakorlására.
  • Masszírozzuk még a gát bőrét is a hüvelykujj és az első ujjak között.
  • Naponta 10 percig végettük ezt a lassú gátmasszázst. Egy vagy két hét után érezhető, hogy a gát rugalmasabbá, nyúlékonyabbá vált és az égő érzés is kevésbé jelentkezik.
  • Mind a várandósság, mind a gyermekágy ideje alatt elengedhetetlen a medencealapi izmok rendszeres tornáztatása., azaz intimtorna gyakorlatok végzése.

 

A masszázsolaj összetevői

 

Bázisolajként, ami a masszírozó olaj mennyiségét adja, különböző tulajdonságaik miatt a búzacsíraolaj  vagy az orbáncfűolaj alkalmas (búzacsíra (Triticum) és orbáncfű (Hypericum)).   A búzacsíraolaj magas E-vitamin tartalma táplálja és lazítja a bort. Növeli a szövetek rugalmasságát. Támogatja az izom- és mirigyműködést. Az orbáncfűolaj antibakteriális hatású, idegerősítő, érzékeny idegvégződések kezelésénél hasznos. Önmagában is kiválóan alkalmas gátmasszázsra.

Ezekből 1:1 arányban keverjünk össze annyit, amennyire szükségünk van (egyszerre nem nagyon érdemes 50 ml-nél többet, de egy evőkanálnyi is elég egy „előkészítő” alkalomra. Szüléshez egy kicsit több is kellhet.)
Illóolajok: muskotályzsálya (Salvia sclarea) és rózsaolaj (Rosa).
A muskotályzsálya antiszeptikus és lazító, fájdalomcsillapító hatású (a hipofízisre hat: segít a szervezet belső fájdalomcsillapítójának, az endorfinnak a felszabadításában). Segít megbirkózni váratlan helyzetekkel / érzetekkel. Vérnyomáscsökkentő és enyhe narkotizáló hatása is ismeretes. Önmagában is alkalmas szüléskor a has borogatására (ilyenkor rendszerint nagyon meleg vizes rongyra csepegtetjük, amit az anya hasa köré csavarunk).
A rózsaolaj az egyik legnagyszerűbb aromaterápiás szer minden olyan helyzetben, ahol a nőiség, nőiesség kerül kifejezésre. Antiszeptikus és görcsoldó hatású. Próbáljunk szerezni nagyon kicsi kiszerelésű tiszta (!) marokkói vagy török rózsaolajat. Csak egy-két csepp kell egy egész üveg (50 ml) bázisolajhoz.

Mindkét illóolajból nagyon keveset használjunk, először csak egy-egy cseppet, aztán szagolgassuk, hogy érvényesül-e az illata és szükség szerint tegyünk még bele egyikből vagy másikból. Legyen a végén harmonikus a mix, egyik illat se „lógjon ki”!

Gátmasszázsra szülés közben már kifejezetten a tiszta orbáncfűolaj ajánlott, a búzacsírás-illóolajos az előkészítő masszázsra.